1. A gyermekek és elsősorban a csecsemők ellátásával való foglalkozás természetesen egybeesik az emberré válás legkorábbi időszakával; a Klinikán őrzött ság-hegyi lelet egy cserépből készült, kissé díszített, cumiztatásra szolgáló etető edény töredéke.

2. A csecsemők és gyermekek betegségeivel való foglalkozás csupán a XVIII. században alakult ki önálló diszciplínaként; Rosén von Rosenstein svéd orvos 1764-ben kiadott gyermekgyógyászati tankönyve ezen műfaj első képviselője - a Bókaiak jól ismerték és tanulmányozták német nyelvű fordítását.

3. A gyermekkórház -klinika alapítását három évvel megelőzte a Schoepf Merei Ágoston által alapított orthopaedi Privát-Intézet, - mely a mai Károly körút - Dohány utca sarkánál állt - és amelyben a mirigy korban és elgörbülésekben szenvedő gyermekeket gyógyították.

4. Az orthopaedi intézet első látogatója Széchenyi István, aki feleségével Crescencia grófnővel együtt 1837. július 24-én felkereste a kórházat és elsőként írta be nevét az emlékkönyvbe.

5. Alig egy hónappal később 1837. augusztus 25-én József nádor felesége, Mária Dorottya főhercegnő jött látogatóba Bánffy grófnő társaságában. A főhercegnő a következő években is folyamatosan támogatta a gyermekkórház ügyét.

6. Az 1838-as nagy pesti árvíz (Wesselényi féle árvíz) földig rombolta az orthopaedi intézetet; Schoepf-Merei vagyona, lakása megsemmisült. Az a gondolata támadt, hogy általános, valamennyi betegséggel foglalkozó gyermekkórházat kell létrehozni, amelyben ingyen gyógyítanak. Az ehhez szükséges anyagi eszközöket közjótékonyságból lehet megszerezni. Az egyesület Ürményi Ferenc koronaőr elnökletével létrejött és az akkori ötpacsirta utcában (ma Puskin utca) kibéreltek egy házrészt gyermekkórház céljaira.

7. A gyermekkórház - mely a párizsi, szentpétervári és bécsi után a világon a negyedik volt - első betegét 1839. augusztus 15-én fogadta. A következő 10 esztendő kortörténeteinek jelentős része megmaradt. Az itt láthatót Schoepf-Merei írta.

8. A bérelt kórház hamarosan szűknek bizonyult a megnövekedett feladatokhoz képest és a közelben az ősz utcában (ma Szentkirályi utca) saját házat építtetett a kórház egyesület Zitterbarth Mátyás építésszel, ahol az intézet 1845-1883 között működött. Megemlíthető, hogy a XIX. század első felében az utcaneveket még kisbetűvel írták.

9. Bókai János senior (1822-1884) 1849-től vezette a gyermekkórházat, létrehozta az 1884-ben megnyílt, ma is működő Bókay János utcai gyermekkórházat (Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinika). Máig is érvényesülő gondolata volt, hogy a gyermekgyógyászat határterületeit együtt kell művelni az alap diszciplínával és korának legkiválóbb szemészeit, fül-orr-gégészeit, kórboncnokait, stb. nyerte meg erre a feladatra.

10. A kórház segédorvosai közé belépett Bókai János (ekkor neve Bock volt). Az itt látható írást Balassa János állította ki az orvostanhallgató korában teljesített gyakorlatról.

11. A kórház járó betegeinek kórleírásai az 1847/48. évből; az ambuláns könyvet Bock (Bókai) János vezette.

12. Részlet a szinte kizárólag magyar nyelven írt ambuláns kórleírásokból; a diagnózisok is magyar nyelvűek, pl.: mindennapos váltóláz.

13. Az 1848/49-es szabadságharc bukásakor a politikailag kompromittálódott Schoepf-Merei külföldre távozik és az intézet vezetése 1883-ig Bókai János feladata lesz. A gégetükröt feltaláló Czermak J.N. az erről írt monográfiát Bókai Jánosnak ajánlja.

14. Bókai János mai értelemben vett szervezeti és működési szabályzatot alakított ki, amelyben pontosan meghatározta a kórház személyzetének feladatait.

15. A gólya utczai (ma Bókay utcai) kórház épületének belső udvarában levegőztetik a csecsemőket.

16. Szebb és nagyobb kórházépületet terveznek a mai Bókay János utcában. Az épület 1884-re készült el, de Bókai János senior ebben már nem működhetett bekövetkezett halála miatt.

17. A tollrajz az újonnan felépült kórház két fertőző pavilonját és a háttérben a kórbonctani épületet mutatja. A frissen ültetett gesztenyefák ma 120 éves öreg fákként díszítik az I. sz. Gyermekklinika kertjét.

18. Bókay János junior (1858-1937) több mint 4 évtizeden keresztül a Klinika Igazgatója. Működési ideje alatt az intézmény a gyermekgyógyászat európai élvonalába került. Ő ismerte fel, hogy a varicella és a herpes zooster kórokozója azonos, létrehozta a Magyar Gyermekorvosok Társaságát (1924). Javaslatára alakult meg a Nemzetközi Gyermekorvos Társaság (International Pediatric Association) 1909/1910-ben.

19. A Pesti Szegénygyermek-kórház történetét a fiatal Bókai János írta meg az alapítástól a Gólya (Bókay) utcába való átköltözésig.

20. 1883-ban Freiburg in Breisgauban megalapítják a Gesellschaft für Kinderheilkundét a német nyelvű gyermekorvosok számára (Osztrák-Magyar Monarchia, Német Császárság, Svájc). A tekintélyes Bókai János helyett halála miatt utódját és fiát, az egészen fiatal Bókai Jánost hívják meg az alapító atyák közé. A Társaság megalapításának 100. évfordulóján ez a rajz mutatja az alapítókat, köztük Bókai juniort (a később megkapott nemesség után nevét y-nal írta már).

21-22. A kórház egyesület és maga a kórház fölveszi a Stefánia nevet, mely egészen a II. világháborúig érvényes, a későbbiekben az Egyetemi Gyermekklinika elnevezéssel együtt használva. Stefánia főhercegnő Rudolf trónörökös felesége és József nádor unokája; amikor leánygyermeket szült, ennek örömére Budapest polgármestere (Kammermayer Károly) rendszeres alapítványi összeget juttat a kórház számára.

23. A XIX. század 2. felének egyik legfontosabb és magas halálozással járó gyermekbetegsége volt a diphtheria. A gégét, légcsövet és olykor a főhörgőket eltömeszelő hártya (croup) végül is fulladásos halált okozott. Az elhalt gyermekből eltávolított hártya valóban hasonlított a gyíkhoz; innen a név: torokgyík.

24. O'Dwyer amerikai orvos szerkesztett olyan fémből készült és a gégébe helyezhető tubussorozatot, amelyikkel az esetek egy részében a diphtheria lezajlásáig elfogadhatóan szabad légutakat lehetett biztosítani.

25. A Klinika volt diphtheria pavilonjának falán emléktábla őrzi O'Dwyer emlékét; a márványtáblát 1913-ban helyezték el abból az alkalomból, hogy a Gyermekklinikán addig 2000 intubációt végeztek.

26. A diphtheriás halálozás másik fontos oka a toxin okozta és elsősorban a szívizmot érintő károsodás volt. Behring - aki az első orvosi Nobel díjat kapta - lovakban termelt antitoxikus savóját Bókayhoz küldte klinikai kipróbálásra.

27. Mindezen erőfeszítések eredményeként a diphtheriás halálozás drámai módon csökkent, ahogyan azt Bókay 1922-ben tartott előadásához készült demonstrációs rajz mutatja.

28. A sikeres és az európai gyermekgyógyászat élvonalát képviselő gyermekkórház (Klinika) 1900-ban búcsúztatta nyugalomba vonuló szemész konziliáriusát és az átadott fényképalbum első oldala örökíti meg az ősz utcai és a Gólya utcai épületeket Vidor Zsigmond 35 éves működésének emlékére

29. Bókay János szoros kapcsolatot épített ki és gyakran látta vendégül a korszak jeles gyermekorvosait és egyéb orvostudósait. A kapcsolatok emlékét őrzi a dedikált és aláírt fényképek hosszú sora. A Magyarországon született és gyermekéveit itt töltő Schick Béla a XX. század első évtizedétől fogva a klinikai immunológia egyik legjelentősebb úttörője volt.

30. Clement von Pirquet bécsi professzor alkotta meg az allergia fogalmát és a tuberkulin hígításokkal kiváltott bőrreakciókról szóló alapvető előadását 1909-ben a nemzetközi orvos kongresszus alkalmából Budapesten tartotta meg.

31. A fényképeken túlmenően számos levél is őrzi a Bókay János jr. által kialakított nemzetközi kapcsolatokat. Czerny breslaui, majd berlini professzor a csecsemőgyógyászat egyik megteremtője is élénk levelezésben volt Bókay Jánossal.

32. A Klinika belső falán elhelyezett márványtáblák őrzik azok emlékét, akik jelentős összeggel járultak hozzá a Stefánia egyesület feladatainak elvégzéséhez. A II. világháború után eltávolított táblák rejtekhelyükön részben épségben vészelték át a következő négy évtizedet és kerültek vissza a 80-as évek végén méltó helyükre.

33. Az idősödő Bókay professzor beteget demonstrál az orvostanhallgatóknak a tanteremben. A vasból készült vizsgálóasztal a mai napig is a Klinika tantermében áll.

34. A Klinika 150 éves fennállásának ünnepségén készült el 1989-ben a főlépcsőház üvegablaka, amelyik összefoglalja a másfél évszázad alatt történt legfontosabb momentumokat.

35. A rajzfilmek mesterei segítettek abban, hogy a Klinika neurológiai osztályának falai ezen gyermekeknek szóló alkotások legnépszerűbb jeleneteit bemutassák.

36. A Klinika különösen híven őrzi a XIX. század vége felé kialakult arculatát, miközben - főleg tetőtér beépítés segítségével - lehetőleg nemcsak megújult, hanem kb. 1200 m2 új hasznos területet is nyert az elmúlt 10 év építkezései során.

37. A főépületben újonnan elhelyezett domborművet (Petrás Mária alkotása), a Csángó Madonnát Mádl Ferenc köztársasági elnök avatta fel 2001-ben. A szoptató anya és a magyar Szent Koronával megjelenített Magyarok Nagyasszonya jelzi azokat az értékeket, amelyeknek megőrzését annyira fontosnak tartjuk.

38. Schoepf-Merei Ágoston (1804-1858) alapítója az Orthopeadi Privát Intézetnek (1836), az első magyarországi általános gyermekkórháznak (1839) és emigrációja után Angliában a manchesteri gyermekkórháznak. Maradandót alkotott nemcsak a gyermekgyógyászat területén, hanem létrehozója volt a gyermeksebészetnek is és orvostörténeti munkásságot is folytatott. Joggal tekinthető a magyar gyermekgyógyászat alapítójának. Szobrát 2003. őszén állíttatta a Klinika az épület Üllői úti frontján, készülvén az alapító születésének 200. évfordulójára.

39. A Klinika életében mindig fontos esemény ha a tudományos vagy a társadalmi élet kiemelkedő egyéniségei meglátogatják. 2003. március 5-én megtisztelt bennünket Jolanta Kwasniewska asszony, a lengyel államfő felesége és vele együtt Mádl Dalma asszony, a Magyar Köztársaság akkori elnökének hitvese. A Klinika történeti dokumentumainak bemutatását színesebbé tette annak a régi kórtörténetnek a megtekintése, amelyből kiderült, hogy 1839. augusztusában a Klinika első két betege lengyel származású volt.

40. A 2004-es év talán legemlékezetesebb eseménye Schoepf-Merei Ágoston születésének 200. évfordulója, amelyet a Klinika megünnepelt. A magyar gyermekgyógyászat megalapítója 1804. szeptember 26-án született Győrött. Az ünnepségen elhangzott előadások munkásságának orvostörténészi, orthopédiai, altatóorvosi, gyermeksebészi és természetesen gyermekgyógyászati érdemeiről szóltak. A Klinika előkertjében az előző évben felállított szobrát is megkoszorúztuk.

41. Az ünneplés alkalmat adott arra is, hogy két jeles utódjának, Bókai János seniornak és Bókay János juniornak a már addig is meglevő mellszobrait felújítsuk és azokat a történeti kronológiának megfelelően helyezzük el a Klinika kertjében.

42. Így az Üllői úti fronton bal oldalt Schoepf-Merei, jobb oldalt az idősebb Bókai, a Bókay János utcai oldalon pedig a fiatalabb Bókay szobra áll.

43. 2005 áprilisában egyszerű kámzsás ember látogatott meg bennünket, de mégis őt tekintettük az egyik legfontosabb vendégnek. Őmiatta gyűltek össze sokan, hogy láthassák őt és meghallgathassák azt, amit mond. Böjte Csaba ferences testvér az erdélyi gyermekek megmentője jött el hozzánk és elmesélte nekünk a Déva városában működő árvaház történetét. Az együttérzés, a megrendülés élménye ott volt a Klinika tantermében.

44. Az említett év novemberében emlékeztünk meg Babes Viktor (1854-1926) nemzetközi hírű patológus és bakteriológus klinikai működéséről. Ő néhány éven keresztül még Klinikánk régi, Szentkirályi utcai épületében is ellátta a kórboncnoki feladatokat, majd az új épületben 1884-től már nyilvános rendkívüli tanárként végezte munkáját. A román származású professzor a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem egyik névadója. A munkásságáról szóló emléktáblát az ő idejében a kórbonctan céljait szolgáló épület falán helyeztük el.

45. 2005. december 22-én Áder János a Fidesz akkori frakcióvezetője látogatott el hozzánk. Találkozott betegeinkkel, megnézte a Piros Orr bohócdoktorok előadását és a tréfálkozásban személyesen is részt vett. A látogatás másik célja az volt, hogy a közelmúltban megjelent Visszaszámlálás c. könyvének bevételéből 500.000 Ft-ot ajánljon fel céljainkra.

46. Sólyom László, a Magyar Köztársaság akkori elnöke 2006. augusztus 23-án tisztelt meg bennünket látogatásával. Társaságában üdvözölhettük Edvi Péter doktort, a Gyermekmentő Szolgálat elnökét. A Klinika feladatairól, eredményeiről hallgatott meg beszámolót. A Klinika emlékkönyvébe az osztályok meglátogatása után a következőket jegyezte be: „Mély benyomást gyakorolt rám, hogy az ország legrégibb gyermekklinikája hűséges maradt az alapítók szelleméhez, hogy a legmagasabb szakmai színvonalon igazi emberséggel, s a társadalmi háttér – okok és kilátások – teljes tudatában végzi munkáját.”

47. A jubileumi X. Budapesti Gyermekgyógyászati Konferencia megnyitásának napján (2007. március 2.) jelent meg A múlt öröksége (The heritage of the past) c. magyar és angol nyelven írott könyv Klinikánk múltjáról, tárgyi emlékeiről, fényképeiről, festményeiről és dokumentumairól. Az 1839 óta működő intézet igazgatói, munkatársai mindig is fontosnak tartották ezen emlékek megőrzését. A szerzők Cserháti Endre és Tulassay Tivadar remélték, hogy a munka átlapozása maradandó élményt hagy maga után.

48. 2012-ben a Hugonnai Vilma-díjat Klinikánk munkatársa, Fekete Andrea kapta meg, amelyet Molnár Mária Judit tudományos rektorhelyettes asszony adott át. Emlékelőadását „A vese iszkémia/reperfúziós károsodása: új pathomechanizmusok és kezelési lehetőségek” címmel tartotta meg.

49. A Klinika kertjének hátsó részét lezáró épület eredetileg a kórbonctan céljait szolgálta. Babes Viktor emléktáblája kapcsán erről a funkcióról már tettünk említést. Az elmúlt, hosszú évtizedek során az épületnek többféle funkciója volt; leginkább kutató jellegű laboratóriumot helyeztünk el benne. Az épület külső megjelenésének igazi megváltoztatása nélkül teljes emeletráépítés történt és ily módon a kutatólaboratórium rendelkezésére álló hely duplájára növekedett. Ebben az épületben van – többek között – a veleszületett anyagcsere-betegségek szűrőlaboratóriuma, amelyben az ország nagyobbik felének, évi mintegy 50.000 újszülöttjének szűrése történik.

50. 2013. szeptember 30-án telt le Tulassay Tivadar professzor több, mint húsz éves klinikaigazgatói megbízatása. Ezen a napon csoportos fotók sorozata készült el, amelyből egyet itt bemutatunk.

51. 2013. október 1-jével Egyetemünk Általános Orvosi Karának dékánja Hunyady László professzor kinevezte Szabó Attilát a Klinika igazgatójává. A Klinika kulcsát jelképesen Tulassay Tivadar adja át Szabó Attilának.

52. 2013. október 14-15-én Toldi Gergely TDK-hallgatók segítségét is igénybe véve megszervezte az Expert Cytometry (ExCyte) angol nyelvű citometriás kurzust. A résztvevők döntő többsége külföldről érkezett hazánkba.

53. 2013. december 16-án, - közel a karácsonyi ünnepekhez - tartottuk meg szokásos klinikai ünnepségünket. Erre meghívtuk Lévai Anikó jószolgálati nagykövet asszonyt. Gyermekeivel kapcsolatos egészségi problémákról és azok kedvező kimeneteléről színes és bensőséges hangon beszélt, és kilenc krónikus betegünket megajándékozta. Az emlékkönyvi bejegyzése szerint: „Köszönöm a Klinika orvosainak, dolgozóinak azt az áldozatos munkát, amit a mi családunk is megtapasztalt itt a Klinika falai között.”

54. 2014. április 27-én a Klinika tagjai és hozzátartozóik vidám biciklis túrát szerveztek. Ennek során a Klinika épületétől a pestlőrinci Bókay-kertbe érkeztek. A Bókay-kert névadója Bókay János junior testvére Árpád, aki a gyógyszertan professzora volt.

55. Szintén ebben az évben, május 10-én megtartottuk első nyílt napunkat, amikor a szülőket és gyermekeiket fogadtuk a Klinikán. Ez alkalommal különböző vizsgálati eljárásokat mutattunk be és táplálkozási tanácsokat is kaptak a jelenlevők. Bár a hivatalos nevünk továbbra is I. sz. Gyermekklinika, de hagyományainknak megfelelően egyre inkább a Bókay Gyermekklinika elnevezést használjuk.

56. Az év szomorú eseményei között említjük, hogy Miltényi Miklós, aki 1981-től 1993-ig volt a Klinika igazgatója, néhány nappal 90. születésnapja előtt eltávozott közülünk.

57. A 2014-es év számos eseménye, rendezvénye szorosan összefügg azzal, hogy a Schoepf-Merei által alapított Gyermekkórház 175 évvel ezelőtt 1839. augusztus 15-én kezdte meg működését. A bemutatott könyv szerzője Tulassay Tivadar (egyes fejezeteket vagy azok részeit Cserháti Endre, Molnár László, Szabó Attila írták).

58. Az említett könyv ismertetését Hámori József akadémikus vállalta.

59. A 175 éves jubileumi események közé tartozott a Magyar Gyermekorvos Társaság éves kongresszusa is, ahol a történeti adatok ismertetése és a relikviák bemutatása is a program része volt. Említjük, hogy a kiállított tárgyi anyagot kibővítve az ősz során egy hónapon keresztül a Tűzoltó utcai Elméleti Tömbben is kiállítottuk.

60. November 5-én meghívásunknak eleget téve dr. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Magyarország prímása ellátogatott hozzánk. Megtekintette történeti relikviáink egy részét, meglátogatott néhány osztályt és a tanteremben személyes hangú, ugyanakkor emelkedett tartalmú beszédet tartott.

61. 2011 óta Veres Gábor kezdeményezésére ún. Rezidens Szalon-t tartunk havonta egyszer az év jelentős részében. A rendezvény az Üllői út 26. Szalonjában zajlik, ahol nagyobb részt vetítés nélkül a felkért előadók igényes továbbképzést tartanak. A szakmai mondanivalók után Fertőszögi Péter a KOGART Ház művészettörténésze zömmel eredeti alkotások bemutatásával a művészetek világába kalauzol el bennünket. Az estet néhány korty finom bor zárja le. A Veres Gábor által szerkesztett könyv a 2011-től 2013-ig tartó eseménysorozatot sok képpel illusztrálva mutatja be.

62. 2014. december 15-én Dr. Herczegh Anita asszony, Dr. Áder János köztársasági elnök úr felesége látogatásával megtisztelte klinikánk karácsonyi ünnepségét, Szél Ágoston rektor úr is körünkben volt. Megtekintenek a klinika relikviái közül néhányat.

63. A Magyar Örökség díjjal kitüntetett Szent Efrém Férfikar lélekemelő éneklése mindannyiunk adventi készülődését gazdagította.

64. A karácsonyi ünnepség hangulata egyesek számára különlegesen emlékezetessé vált, néhány krónikus betegünk ajándékot kapott Anita asszonytól.