Főoldal / Teljes névlista a-z / Arányi Lajos

Semmelweis Egyetem Galéria

 

Arányi Lajos

 

hunyadvári (Komárom, 1812 - Nagymaros, 1887)

Erdélyi szász családból származik, eredeti neve Losteiner. Egy gazdag nagybátyja nevelte fel, taníttatásáról is ő gondoskodott. Középiskoláit Budán és Pesten végezte, majd ugyanitt bölcsészetet és jogot hallgatott. Miután az 1831-es nagy kolerajárvány idején részt vett a betegek ápolásában, édesanyja biztatására orvosi tanulmányokba kezdett. 1837-ben Pesten avatták orvosdoktorrá. A tanulmányi szünetekben gyalog járta be az országot és a Habsburg-birodalmat, néprajzi, nyelvészeti megfigyeléseket végezve és népi gyógymódokat gyűjtve. Avatása után Bene Ferenc segédje lett a belgyógyászati klinikán, majd két év elteltével Padovába és Bécsbe (Rokitansky tanszékére) indult a kórbonctan, törvényszéki orvostan és az életmentés tanulmányozására. Visszatérve 1843. december 30-án rendkívüli tanári kinevezést kapott a kórbonctan díjtalan előadására. Székfoglalóját 1844. április 11-én tartotta. Az 1848/49-es szabadságharc idején önkéntesként csatlakozott a honvédsereghez, ahol előbb zászlóalj-, majd második tábori törzsorvosként működött. Ezért a szabadságharc leverése után 7 hónapra, 1850. március 29-ig felfüggesztették állásából. Ezalatt a tárgy oktatása is szünetelt. 1855-től másfél évig az anatómia professzorát, Csausz Mártont helyettesítette, miközben a kórbonctant is előadta. 1858. december 15-én az MTA levelező tagjává választotta, majd 1861. július elején kinevezték a kórbonctan rendes tanárává. 1869-ben, tanári működésének 25. évfordulóján magyar nemességet kapott hunyadvári előnévvel. Tanszékén nyugdíjba vonulásáig, 1873-ig működött, de a budai tanítóképzőben még ezután is tartott előadásokat az életmentésről. Hivatása mellett régészettel is foglalkozott, ahol kitűnően kamatoztathatta kivételes rajzkészségét. Tőle származik a budai várban található történeti emlékhelyek és műemlék épületek emléktáblával való megjelölésének ötlete, valamint a vajdahunyadi vár helyreállításának megindítása. Ez utóbbit rajzsorozatokon is megörökítette. Élete alkonyán megrendült egészsége miatt Nagymarosra vonult vissza, itt érte a halál 1887. július 29-én.