Főoldal / Teljes névlista a-z / Jendrassik Jenő

Semmelweis Egyetem Galéria

 

Jendrassik Jenő

 

(Kapnikbánya, 1824. november 18. - Budapest, 1891. március 3.)

Dékán: 1867/68 – 1868/69

1845-1847 között Pesten bölcsészetet tanult, majd Bécsben szerzett 1853-ban orvosdoktori, 1855-ben sebészdoktori és szülészmesteri oklevelet. 1855-ben Erdélyben részt vett a kolerajárvány elleni küzdelemben, majd visszatért Bécsbe, ahol Ernst Wilhelm von Brücke intézetében, majd Lipcsében Karl Friedrich Wilhelm Ludwig laboratóriumában dolgozott. 1857-től a kolozsvári Orvos-sebészképző Intézetben adta elő a kór- és gyógyszertant, a leíró bonctant és a törvényszéki orvostant. 1860-ban, a magyar oktatási nyelv bevezetése miatt leköszönő Jan Nepomuk Czermak utódaként meghívták a pesti orvoskar élettani tanszékére, melyen haláláig működött. Rácz Sámuel után ő volt a második, aki magyarul oktatta ezt a tárgyat. 1863-tól az MTA levelező, 1880-tól rendes tagja. 1868-tól részt vett az Országos Közegészségügyi Tanács munkájában. 1871-1878 között elsőként adott elő külön orvosi fizikát. 1876-ban avatta fel az új, kifejezetten erre a célra, az ő elképzelései szerint épült élettani épületet. Az orvosi fizika első hazai művelője. Jelentősek a bordaközi izmok működésére, a szemmozgások mérésére vonatkozó tanulmányai. Több élettani regisztráló készüléket szerkesztett. Az izomműködést elektromos és mágneses folyamatokra vezette vissza. Az izomelektromosság számos jelenségét írta le, a kérdésnek elismert kutatója volt. Két tanévben volt dékán (1867/68, 1868/69), egyszer rektor (1882/83).

(Munkái: Két új szemmérészeti mód. Pest, 1867.; Értekezés a myo-mechanika köréből. Bp., 1882.; Jendrassik Jenő tanár hátrahagyott iratai. Összeállította dr. Jendrassik Ernő, Bp., 1891.)