Főoldal / Teljes névlista a-z / Fabini János Theophil

Semmelweis Egyetem Galéria

 

Fabini János Theophil

 

(Hasság /Medgyesszék/, 1791. július 5. - Pest, 1847. november 30.)

Dékán: 1838/39

Erdélyi evangélikus lelkész családból származott, mely család mindmáig számos lelkészt adott egyházának és az országnak. Tanulmányait Medgyesen és a kolozsvári líceumban végezte, majd 1810-1815 között a bécsi egyetemen orvosi és sebészi tudományokat hallgatott. A bécsi Allgemeines Krankenhausban Georg Joseph Beer professzor segédje lett, majd 1816. május 11-én orvosdoktorrá, július 12-én szemészmesterré avatták. Októberben hazatért szülőföldjére, Medgyesre, de már 1817. június 2-án meghívást kapott a pesti egyetemre, ahol a szemészet első nyilvános rendes tanáraként működött haláláig. Ezzel mesterét, Beert is megelőzte, aki Bécsben csak 1818-ban kapta meg az egyetemi tanári címet. Korábban a szemészetet a sebészet részeként adták elő az egyetemen, majd az országos szemorvos rendkívüli tárgyként oktatta. Fabini munkássága során mindvégig hangsúlyozta a szemészetnek a többi orvostudománnyal való szoros összefüggését. Bevezette a szemészeti kórlapok használatát, tökéletesítette a vizsgálati módszereket, foglalkozott a hályog és a kancsalság műtéti gyógyításával. Komoly szakirodalmi tevékenységet fejtett ki. Tankönyvét külföldi egyetemeken (pl. Padova, Harlem) is használták. Érdemei elismeréséül 1840-ben nemességet, 1846-ban királyi tanácsosi címet kapott, valamint Pest megye táblabírájává választotta. A bécsi Orvoskarnak és több tudós társaságnak egyaránt tagja volt. 1838/39-ben dékán, 1845/46-ban rektor volt.

(Főbb művei: Dissertatio inauguralis medica de Amaurosi. Viennae, 1816.; Doctrina de morbis oculorum. In usum auditorum suorum. Pestini, 1823. /német, olasz, angol, holland és magyar nyelven is/; De praecipuis corneae morbis. Prolusio academica qua diem 27. Junii 1830. cum regia universitas Hungarica Pesthiensis quinquagesimum instaurationis annum solenni ritu celebraret. Budae, 1830.; Ezenkívül több értékes kéziratot is hagyott hátra, így pl. az Ars oculistica címűt, mely Almási Balogh Pál másolatában maradt fenn az ELTE Egyetemi Könyvtárban.)