Főoldal / Teljes névlista a-z / Szentágothai János

Semmelweis Egyetem Galéria

 

Szentágothai János

 

(1912-1994)

Dr. Szentágothai János – Schimert János néven - 1912. október 31-én, a reformáció napján született Budapesten. Édesapja közkedvelt, széles körökben praktizáló, a homeopáthiás gyógymódot a betegek lelki támogatásával összekötő orvos volt. A családban összesen öt fiú nevelkedett fel, valamennyien orvosok lettek.

Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Már egyetemi hallgatóként Lenhossék Mihály mellett dolgozott az Anatómiai Intézetben. Első tudományos munkájának eredményeiről 1934-ben tartott előadást a Magyar Tudományos Akadémia Felolvasó ülésén.(1) 1936-ban kapott orvosi diplomát. A Ramon y Cajal, Hiss és Lenhossék által évtizedekkel korábban tisztázott neuron tan érvényességét a ’30-as években kitartóan támadták. Ezüst impregnációs módszer alkalmazásával, és nagy türelemmel végzett munkájával Szentágothai meggyőzően tudott a neuron tannak érvényt szerezni évtizedekkel a mindent eldöntő elektronmikroszkópos vizsgálatok előtt.(2)

A II. világháború utolsó évében, 1944-ben behívták katonának. Amerikai hadifogságba esése után - alacsony rendfokozata ellenére, de anyanyelvi szintű német és angol nyelvtudásának köszönhetően – a németországi Bad Salzschlirfbe telepített honvéd kórház vezetője lett. A hadifogságból 1946-ban tért haza. Budapesti munkahelyét feladva, 34 évesen, elfogadta a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem meghívását az Anatómiai Intézet vezetésére. 1947-ben nevezték ki egyetemi tanárrá.

Pécsett egyetlen fiatal orvossal és néhány lelkes orvostanhallgatóval kezdett dolgozni. A fiatal kutató közösség rövid idő alatt nemzetközi elismertséget vívott ki a neurohisztológia, a neuroembryológia és a neuroendokrinológia(3) területén. Szentágothai János a labyrinthus és a szemizmok közötti kapcsolatok kiderítéséért(4) 1950-ben Kossuth díjat kapott. 1948-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, 1967-ben lett a MTA rendes tagja.

1963-tól a Budapesti, majd Semmelweis Orvostudományi Egyetem Anatómiai Intézetének az igazgatója. Az általa irányított neurohisztológiai kutatásokból elsősorban a gerincvelővel,(5) a kisaggyal,(6) a thalamus magjaival(7) és az agykéreggel(8) kapcsolatos kutatások eredményei váltak nemzetközileg ismertté. Eredeti kutatói meglátásai, széles látóköre, hatalmas ismeretanyaga és sziporkázó egyénisége miatt ekkorra már Szentágothai a nemzetközi tudományos élet középpontjába került. Számos külföldi tudományos társaság, köztük az angliai Royal Society és a vatikáni Pápai Akadémia választotta tagjának.

1976 és 1985 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. 1985-től választott képviselő a rendszerváltást megelőző utolsó, majd a rendszerváltást követő első Országgyűlésben. Nagyívű és metaforákban gazdag beszédeiben érvelt a nagymarosi vízlépcső megépítése ellen, és szorgalmazta a demokrácia kiterjesztését az élet minden területére.

Zseniális oktató volt, orvos generációk tanulják az anatómiát, a szövettant és a fejlődéstan 1971-ben megjelent, három kötetes Functionalis anatómia tankönyvéből. Kiss Ferenccel közösen összeállított Az ember anatómiájának atlasza c. művet számos európai és ázsiai nemzet orvos- és fogorvostanhallgatói használták és használják.

Élete utolsó napjáig érdekelte a világ, kíváncsian figyelte a hazai és külhoni történéseket. Tudományos közleményei mellett közéleti folyóiratokban jelentek meg az oktatásról, a hit és a tudomány kapcsolatáról, művészetről, a nevelésről, a test és lélek egységéről, környezetünk védelméről, emberi létünk és kultúránk alapkérdéseiről írt gondolatai.

Igazi reneszánsz egyéniség volt, szellemével átfogta a tudományok nagy egészét. Ugyanakkor az irodalom, a történelem, a versek, a zene és festészet állandó elemei voltak életének. Fényképezés helyett festett, sok száz akvarellje naplóként őrzi megélt világát. - 1994. szeptember 8-án, váratlanul távozott.

Dr. Réthelyi Miklós

1. Schimert János: Szövettani és kísérletes vizsgálatok az arcideg érző és autonóm rostjairól

2. Schimert J. Die „syncytielle Natur” des vegetativen Nervensystems. Zschrift f. mikr.-anat. Forschung 44: 85-114, 1938

3. Szentágothai J., Flerkó B., Mess B., Halász B. Hypothalamic control of the anterior pituitary. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1962

4. Szentágothai J. Die Rolle der einzelnen Labyrinthrezeptoren bei der Orientation von Augen und Kopf im Raume Budapest, Akadémiai Kiadó, 1952

5. Szentágothai J., Réthelyi M. Cyto-and neuropil architecture of the spinal cord. New Developments in Electromyography and Clinical Neurophysiology, Vol.3, JE Desmedt ed, pp. 2-37, 1973.

6. Eccles, J.C., Ito, M., Szentágothai J. The cerebellum as a neuronal machine Springer Verlag, Berlin, Heidelberg, New York, 1967

7. Szentágothai J. Neuronal and synaptic architecture of the lateral geniculate nucleus. Handbook od Sensory Phsiology, VII/3B 141-176, 1973

8. Szentágothai J. The neuron network of the cerebral cortex: a functional interpretation. Proc. R. Soc. Lond. B. 201: 219-248, 1978