ehrenbergi (Alsókubin, 1769. március 28. - Pest, 1833. november 7.)

Dékán: 1805/06 - 1806/07

Orvosi tanulmányait Pesten végezte, 1795-ben sebészi (okt. 27.) és szülészi (nov. 26.), 1797. augusztus 1-jén orvosdoktori oklevelet nyert. 1793 és 1797 között Stáhly György tanársegédje volt. 1797-ben Kőszeg tiszti orvosa, majd hamarosan a nemesi felkelő sereg törzsorvosa lett (1797, 1800). Közben 1799-től a pesti egyetemen adjunktus a sebészet és szülészet tanára mellett. 1802/03-tól már helyettesként adta elő e tárgyakat, majd 1803. november 1-jétől a gyakorlati sebészet rendes tanára 1826/27-ig. Ez alatt 1802-1804 között a szemészeti kórház és az országos szemészi hivatal helyettes vezetője, 1805 és 1809-ben pedig a nemesi felkelő sereg főorvosa volt. Több cikket írt a berlini Encyclop. Wörterbuch der medizinischen Wissenschaft-ba. 1805/06 és 1806/07-ben dékáni, 1813/14-ben rektori tisztséget viselt. Munkásságáért több magas elismerésben is részesült. Így 1812-ben magyar nemességet nyert, Pest és Somogy megye táblabírájává választották, a Lipót rend lovagja és 1825-ben cs. kir. tanácsos lett.

(Munkái: Casus chirurgici tres, in publicum artis suae specimen descripti. Pesthini, 1803.; Relatio officiosa generalis de nosocomiis pro nobili insurgente militia hungarica anno 1809. erectis et administratis. Budae, 1810.; Tabellarische Darstellung der gebräuchlichsten chirurgischen Instrumente, Binden und Maschinen älterer und neuerer Zeit, zum Behufe der Wundarznei beflissenen. Budae, 1822.; kéziratban maradt fenn Vorlesungen über die Wundarzneikunst. c. munkája Almási Balogh Pál másolatában. Pest, 1819–20.