Főoldal / Teljes névlista a-z / Buday Kálmán

Semmelweis Egyetem Galéria

 

Buday Kálmán

 

(Pécs, 1863. október 13. - Budapest, 1937. november 17.)

Dékán: 1917/18

Tízgyermekes családból származott, öccse László, statisztikusként szintén akadémikus volt. Orvosi tanulmányait Budapesten végezte, ahol 1886. november 20-án szerzett oklevelet. Már 1885-től a Kórbonctani Intézetben dolgozott Scheuthauer Gusztáv vezetésével. 1890-ben átment Kovács József professzor sebészeti klinikájára műtőnövendéknek. Itt 1894-ig volt gyakornok, majd tanársegéd. Az 1894/95. tanévet állami ösztöndíjjal a bécsi és a berlini egyetemen töltötte, majd hazatérve Kolozsvárott kapott helyettes tanári állást a Kórbonctani Intézetben. 1896-ban itt szerzett magántanári képesítést, majd júniusban a kórbonctan és kórszövettan nyilvános rendes tanára lett. 1913-ban meghívást kapott a budapesti egyetemtől. Ettől kezdve 1934-es nyugalomba vonulásáig vezette az I. sz. Kórbonctani Intézetet. A Magyar Tudományos Akadémia 1913. április 24-én levelező, majd 1931. május 15-én rendes tagjává választotta. A Magyar Pathológusok Társasága és a Budapesti Orvosegyesület is elnökévé választotta. Díszdoktora volt a szegedi (1933) és a debreceni (1937) egyetemeknek is. Nevéhez fűződik a rákstatisztika bevezetése. Jelentős kutatásokat végzett az osteogenesis imperfecta, a szájüreg és tüdő üszkös gyulladása, a lymphogranulomatosis és a tuberkulózis kórbonctana terén. Leírta a sebfertőzés egyik róla elnevezett kórokozó baktériumát (Eubacterium budayi). Az Orvostudományi Kar dékáni tisztét egy nehéz, háborús tanéven át (1917/18) viselte.

(Főbb munkái: A csontok és izületek gümőkórja. Bp. 1895.; Zur Kenntnis der abnormalen postmortalen Gasbildung. In: Zbl. Bakt. 1898.; Az orvostudományok fejlődéséről. Kolozsvár, 1906.; Kórboncolástan I-II. /Veszprémy Dezsővel/ Bp., 1914-15. 3. átd. kiad. 1928-29.; A vaslerakódások jelentősége a Banti-kóros lépdaganatokban. In: Mathem. és Term.tud. Ért. 1917.; Az agyvelői cysticercus racemosusról. In: Orv.Hetilap, 1924.; A constitutivo szerepe a rheumás betegségek kezelésében. Bp. 1931.; A lymphogranuloma-sejtek szerkezetéről. Bp., 1931.; A gümőkór alaki tulajdonságai. Bp., 1934.)