Főoldal / Teljes névlista a-z / Thanhoffer Lajos

Semmelweis Egyetem Galéria

 

Thanhoffer Lajos

 

(Nyírbátor, 1843. november 23. - Budapest, 1909. március 22.)

Dékán: 1902/03 - 1903/04

Régi nemesi családban született. Középiskoláit Nagykárolyban és Pesten, orvosi tanulmányait Pesten végezte. Orvosdoktori oklevelet 1868. február 8-án, sebészdoktorit 1869. június 9-én kapott. Már egyetemi évei alatt mikroszkópi és összehasonlító anatómiai tanulmányokat végzett három pályadíjat is elnyerve. Ötödéves korában Balassa János mellett fizetéses műtőnövendék, majd tanára elhunyta után (1868) Kovács József mellett működött tovább. Az 1868/69. tanévtől kezdve Jendrassik Jenő tanársegéde lett az élettani tanszéken. 1869-ben kinevezést kapott az Állatorvosi Tanintézethez az élet-szövettan és természettan rendes tanárává. Itt az ő indítványa nyomán törölték el a német nyelvű előadásokat. Az általa berendezett szövettani laboratóriumban elsőként ő tanította a mikroszkópos megfigyelési módszereket. 1872-ben a pesti Orvoskar magántanárrá habilitálta a szövettan tárgykörében. Kutatásai közül kiemelkednek a zsírfelszívódásra, a szaruhártyára, a csigolya közti dúcokra, az izomidegvégződésekre vonatkozó vizsgálatai. 1881-ben a budapesti Orvoskaron rendkívüli tanári címet kapott. Lenhossék József halála után a budapesti Orvoskar őt hívta meg a II. sz. Bonctani tanszékre, melyet haláláig vezetett. Kinevezését 1890. május 21-én kapta meg. A dékáni hivatalt két tanéven át (1902-1904) töltötte be. Közleményeit általában németül is publikálta. A Magyar Tudományos Akadémia 1880-ban levelező, 1891-ben rendes tagjául választotta. Nem csak tudósként, de kitűnő rajzolóként is ismert volt. Bőke Gyula fülészeti tankönyvéhez (B.Gy.: A fülgyógyászat tankönyve. 1868.) 37 fametszetet készített. A bécsi világkiállításon zsűritagként, a budapestin előadóként és osztályelnökként vett részt. A Pallas nagy lexikonába anatómiai szócikkeket írt. 1888-ban királyi tanácsosi címet kapott, 1896-ban a Vaskoronarend III. osztályával tüntették ki.

(Főbb munkái: Adatok a zsírfelszívódáshoz. Bp., 1873.; A mikroskop és alkalmazása. Az általános szövettani technika vezérfonala. Orvosok és egyetemi hallgatók használatára. Bp., 1880.; Adatok a harántcsikú izmok szerkezete- és idegvégződéséről. /Székfoglaló értekezés/. Bp., 1881.; Az összehasonlító élet- és szövettan alapvonalai. Bp., 1883. Stuttgart, 1885.; Az állatorvosi tudomány és állatorvosi tanintézetünk története. Az állatorvosi szakoktatás hazánkban való megkezdése százados emlékünnepére. 1887. febr. 6. Bp., 1888.; Adatok a központi idegrendszer szerkezetéhez. Bp., 1892.; Újabb vizsgálatok az izmok szerkezetéről. Bp., 1892.; A szövetek és szervek szerkezete és azok vizsgáló módszere. Bp., 1900.; Anatómia és divat. Bp., 1902.)