ehrenbergi (Kolozsvár, 1803. szeptember 13. - Pest, 1859. június 8.)

Dékán: 1843/44 - 1844/45

Édesapja Eckstein János orvosdoktor, a kolozsvári Orvos-sebészi Tanintézet tanára volt. Frigyes már 5 éves korától Pesten nevelkedett, itt végezte a gimnáziumi és bölcsészeti, illetve az orvosi tanulmányokat is. 1825 novemberétől kórházi segédként működött, majd 1826. január 21-én orvosdoktorrá avatták. Pesten folytatott gyakorlatot, és igen gyorsan a legkeresettebb orvosok között tartották számon. Részt vett az 1831-ben alapított Orvosi Tár munkálataiban. 1839-ben barátja, báró Eötvös József társaságában Németországba és Karlsbadba tett utazást. Úti élményeinek orvosi vonatkozásairól az Orvosegylet megválasztott elnökeként, székfoglalójában számolt be 1839 októberében. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1841-es első vándorgyűlésén felhívást tett közzé Magyarország orvosi helyrajzának kidolgozására. Ugyanebben az évben aspirált a pesti Orvoskar gyakorlati orvostani tanszékére, de betegsége miatt vissza kellett lépjen. Kórbonctannal, azon belül is a sejtszövet kórtanával foglalkozott. 1843-ban a kar dékánjává választotta, mely tisztet két tanéven át látott el. 1848-ban a Batthyányi-kormány munkáját egészségügyi tanácsosként segítette, mely szolgálatát 1849-ig fenntartotta.

(Főbb munkái: Dissertatio inauguralis medica sistens memorabilia clinica anno scholastico 1825 in nosocomio academico r. s. universitatis Hungaricae collecta habito imprimis respectis typhi contagiosi. Pestini, 1825.; Die epidemische Cholera. Beobachtet in den Monaten Juli, August u. September, 1831. Pest u. Leipzig, 1832.)