Semmelweis Egyetem Galéria

 

Balogh Ernő

 

(Nagyszalonta, 1890. augusztus 11. - Budapest, 1964. november 24.)

Dékán: 1933/34 - 1934/35

Orvosi diplomáját Budapesten kapta 1913. december 2-án. Ezután az I. sz. Kórbonctani Intézet tanársegédje, majd adjunktusa lett. 1923-ban magántanári képesítést szerzett a fertőző betegségek kórbonctana tárgykörében. 1924/25-ben állami ösztöndíjjal az Egyesült Államokban tanult. 1925-től Szegeden a kórbonctan rendkívüli tanáraként, majd 1926-tól nyilvános rendes tanáraként működött. 1927-ben visszatért Budapestre a II. sz. Kórbonctani Intézet élére, nyilvános rendes tanárként. 1934-től az intézete kebelében felállított kísérleti rákkutató intézet igazgató professzora lett. Időközben ellátta a kari könyvtár tanár-elnöki tisztét is. 1942. május 15-én az Akadémia levelező tagjává választotta. 1945-ben állásából eltávolították, az onkológiai intézetben beosztott orvosként dolgozhatott 1950-ig. Az Akadémia 1949. október 31-én tanácskozó taggá minősítette vissza. Levelező tagságát csak 1989. május 9-én állították vissza. 1950-ben patológus főorvosi állást kapott a Heim Pál Gyermekkórházban, ahol haláláig működött. Nemzetközileg elismert rákkutató volt, de foglalkozott a fertőző és paraziták okozta betegségek kórbonctanával vagy az oxigénhiány következtében fellépő szöveti elváltozásokkal, a magassági kollapszussal és a tüdőartériák záróberendezéseivel is.

(Főbb munkái: Szöveti elváltozások biológiai felértékelése fertőző betegségekben. Szeged, 1926.; Gümőkórosok gennykeltő bacteriumos társfertőzéseiről. In: Orvosképzés, 1927.; A rák és gümőkór egyes határkérdéseiről. In: Orvosképzés, 1930.; A sugaras kezelés hatása a rák szöveti szerkezetére. In: M. Orvosi Archívum, 1930.; A szervezet természetes ellenállásának vizsgálata heveny fertőzésekkel szemben. In: A M. Pathologiai Társaság nagygyűlési munkálatai. Bp. 1932.; A kísérleti rákkutatás tanulságai a klinikus számára. In: Orvosképzés, 1935.; Sejtek, szövetek kóros alaki tüneményeit szemléltető újabb biofizikai módszerek. In: Orvosképzés, 1939.; Általános gümőkóros fertőzés előidézése különösen resistens állatokban. In: A M. Pathológiai Társ. munkálatai. Bp., 1941.; A tüdőbeli elsődleges rákok kórbonctani és kísérleti kórtani gyakorlati tanulsága. Bp., 1941.; A fertőzés megeredésének kísérletekben szemléltethető elemi szövetélettani alapfeltételeiről. In: Mathematikai és Természettud. Ért. 1942.)